2014. január 7., kedd

A bejutás megakasztására nem elég az ajtó, hiszen éppen otthon vagyunk. Említettem már a trükkös lopást, aminek a lényege, hogy nem bujkál a tolvaj, hanem egy jól begyakorolt történettel, egy színpadias szerepléssel hozza helyzetbe önmagát vagy társát, társait!
Erre számtalan trükk van, mindig újabbak és újabbak, ezért erről alighanem majd többször is esik szó, hiszen jobb mások kárán tanulni.

 http://www.hir24.hu/sotet-oldal/2013/12/05/trukkos-lopas-eloben-egy-csepeli-lakasban/#a3

És még egy klasszikus!


Százezreket bukott a nyugdíjas: trükkös tolvaj járt nála

·                                 csalás
A megalapozott gyanú szerint Miskolcon, de az ország más területein is úgynevezett trükkös lopásokat hajtott végre az a férfi, akit Sajószentpéteren fogtak el a rendőrök.


A rendőrségi hivatalos honlapján, pénteken megjelent tájékoztatás szerint lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a Miskolci Rendőrkapitányság a 40 éves sajószentpéteri L. Jenővel szemben. 

A nyomozás adatai szerint a férfi októberben Miskolcon, egy családi ház tulajdonosának azt mondta, hogy egy szolgáltató munkatársa. Az idős nőnek pedig 21 000 forint túlfizetése van, amit most készpénzben rendez a szolgáltató. A látogató az asszonyt arra kérte, hogy a nála lévő nagy címletű pénzt váltsa fel, majd a sértett figyelmét elterelve és tudta nélkül elvette több százezer forintos megtakarítását, ezt követően a férfi és társa távozott a helyszínről.

Kreatív lopás, megtévesztés

Szinte naponta hallani arról, hogyan fosztottak ki lakásokat trükkös tolvajok. Főként az idősebbek az áldozatok, mivel jószívűek, hiszékenyek, gyakran egyedül élnek. A tolvajok éppen ezt használják ki, és különböző szolgáltatók, intézmények embereinek kiadva magukat pénzt, értéktárgyakat lopnak el tőlük. Bár az "adjon egy pohár vizet" és ehhez hasonló mondatokkal szemben már sokan "védettek", a csalók újabb és újabb módszereket találnak ki, hogy pénzhez jussanak.


Sőt, a bűnözők manapság már gyakran nem is mennek házhoz, inkább az utcán, parkolókban vagy telefonon keresztül intézik a dolgokat. Egy utazási iroda vezetője például arról számolt be, hogy ismeretlenek 40 ezer forintos nílusi úttal kecsegtették a családokat, többen be is fizették azt. Aztán kiderült, az oda és visszautat, illetve a szállást nekik kellett volna állniuk - ez több százezer forint. Persze, nem tudtak elutazni, a 40 ezer forint pedig elveszett.

Többen panaszkodnak a parkolókban felbukkanó árusokra, akik az utolsó darabokat kínálják fel "ingyen". Aztán, aki elfogadja, attól pénzt kérnek. Ha nem fizeti ki az illető, kiabálni kezdenek, hogy ellopták tőlük a terméket, így a végén az áldozat lesz a gyanúsított. Autóval sem érdemes megállni, ha idegenek mutogatnak, hogy "lapos a hátsó kerék". Ha mégis, semmiképp se az ő segítségükkel akarjuk ellenőrizni, mert könnyen az autóban található értékek bánhatják. 

A telefonos meghívások, termékbemutatók, amelyek ingyenes orvosi vizsgálatot, ajándékcsomagot, utazást, vagy akár számlákkal kapcsolatos előadást ígérnek, többnyire szintén furmányosak: a végén egy 200 ezer forintos "csodatakaróval" távozik a rászedett érdeklődő.

Az "unokázás" már a neten is terjed


Terjed az online unokázás, azaz a nyugdíjasokat támadják az online szélhámosok. A legújabb nemzetközi trend szerint a bűnözők a Facebook segítségével próbálnak pénzt kihúzni - a közösségi oldalt egyre gyakrabban használó - gyanútlan idősektől.

A bűnözők a Facebook segítségével megpróbálják kideríteni a nagyszülők és az unokák tartózkodási helyeit az elérhető információkból, majd kihasználva ezt, pénzt húznak ki az aggódó nagypapák és nagymamák zsebéből.

Egyik tipikus példája a rászedésnek, amikor a csalók felveszik a kapcsolatot a nagyszülőkkel és közlik velük, hogy a szeretett unokájuk valamiféle bajba került, és természetesen csak némi pénzbeli dotáció segíthetne, hogy kikeveredjen ebből, mondjuk egy súlyos adósságból vagy a rácsok mögül.

A csalók gyakran a tengerentúlról intézik kártékony üzleteiket, így próbálva meg elérni, hogy lenyomozhatatlanok legyenek és elkerülhessék a felelősségre vonást.

Természetesen a családok tehetnek pár hasznos dolgot, hogy megelőzzék az ilyen átveréseket. Például érdemes családon belül megállapodni egy titkos jelszóról, amelyet kifejezetten csak bajba kerülés esetében használnának, és ezt nyilván nem tanácsos megosztani a Facebookon. Továbbá, ha valaki olyan hívást kap, amelyben azt közlik, hogy valamely családtagja bajba jutott, tegyen fel a hívónak célzott kérdéseket a szóban forgó személyre, hogy megállapítsa, valóban az igazat mondja-e.

Főként az időseket célozzák meg azok az ismeretlen elkövetők, akik telefonon, bajba jutott unokának, vagy az ő ismerősének kiadva magukat csaltak ki esetenként több százezer forintot a segíteni akaró nagyszülőtől.

A történet nagyon egyszerű. Az ismeretlen telefonáló, aki magát unokának adta ki, legtöbbször balesetre hivatkozva fordult anyagi segítségért alkalmi nagyanyjához, akinek csak az volt a dolga, hogy a gondosan beborítékolt pénzt egy hozzá küldött taxival küldje el bajba jutott unokájának.

Több esetben a felhívottak saját, vagy a taxis ébersége miatt nem küldték el a kért összeget. Volt, aki gyanút fogva egyeztetett családtagjával a történet hitelességét illetően, s volt akinek eredendően nem volt unokája. Olyan eset is előfordult, mikor a taxi sofőrje visszavitte a beborítékolt bankókat az idős asszonynak, mondván, hogy a rossz arcú férfi nem lehet az unokája. Csupán a fuvardíjat fizettette meg a becsapottal. Olyan sofőr is akadt, aki miután megtudta, hogy pénzt kell szállítania, egyszerűen nem válltata a fuvart.

A rendőrség felhívja a lakosság figyelmét, hogy őrizzék meg éberségüket és éljenek gyanúval a hozzájuk becsengető ismeretlennek szemben. Otthonukat gondosan zárják be, oda idegent ne engedjenek be. A szolgáltatók képviselőitől kérjék el az igazolványukat. Értékeiket soha ne hagyják őrizetlenül.